A szakszervezetek rendkívül nehéz időszak előtt állnak Magyarországon. „Koncepciós bírósági tárgyalásuk” a vélelmezetten elkövetett vétkek ügyében – a kormányzat szerint például ők (is) felelősek az alacsony foglalkoztatásért, de a vádlottak padján mellettük ül a hatályos Munka Törvénykönyve is – immáron statáriálissá alakult át.

Ugyanis megunva a parlamenti általános eljárásban tárgyalt új Munka Törvénykönyv, számukra unalmas vitáját, a kormány gyorsan elővette a tavaly decemberben elhíresült és végtelenségig tagadott fantombeadványt, amiről –akkoriban - már volt alkalmunk elmélkedni.

Ennek a fantombeadványnak létezését akkor tagadták, holott 3 pontja közül a sztrájktörvény módosítására vonatkozó részt már teljesítették is. A másik pedig most fog törvénnyé válni és ez nem más, mint annak a jogszabálynak a hatálytalanítása, amely alapján a munkáltatónak kötelessége volt a szakszervezeti tagdíjat a munkavállaló munkabéréből levonni, amennyiben ezt kérte.

Ne felejtkezzünk el a harmadik fantom-pontról sem, ez pedig a szakszervezeti tisztségviselők részére záratta volna be azt a lehetőséget, hogy megállapodás esetében további kedvezményeket kaphassanak a munkáltatóktól. Már akkor is teljesen nyilvánvalónak tűnt, hogy ez az állami szektorra vonatkozó javaslat volt. S lám, az új Munka Törvénykönyvéről szóló javaslatban, a többségi állami tulajdonú vállalatoknál a vonatkozó szigorú előírásoktól semmilyen módon nem lehet a jövőben eltérni.

 A szakszervezetek viszont bíztak az adott szóban, abban, hogy az őket és általuk is képviselt munkavállalókat érintő kérdésekben (pl. korhatár előtti nyugdíjak, bérek és adók, munkajogi

szabályzások) tárgyalóasztal mellett fognak – s nem a képzeletbeli és meglehetősen elfogult bíróság előtt –tárgyalni. Nem így történt. Érdemi egyeztetés nélkül születtek meg a kormányzati döntések.

A végső színjátékra idén ősszel került sor, amikor a tervezett munkajogi alaptörvénnyel kapcsolatban tárgyalások kezdődtek néhány nagyobb szakszervezet és konföderáció valamint a kormány között. A több mint száz, a munkavállalókat és szakszervezeteket sújtó javaslatból, néhánynak a visszavonása árán, a kormányzat büszkén jelenthette ki, hogy egy olyan tervezetet terjeszt a törvényhozás elé, amely „széleskörű, társadalmi vitában, érdekegyeztetésen született meg”.

A szakszervezetek kábán pislogtak néhányat és a végső ítélethirdetés előtt még tétova kísérletként módosító indítványokkal próbálkoztak. Több százzal. Még mielőtt azonban az eredményt (ítéletet) rendes eljárásban kihirdették volna, Pintér Sándor felemelte öklét. A T/4998. számú törvényjavaslatban, amely a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló javaslatokat, az egyes munkaügyi törvények módosításával együtt tartalmazta, 2012. január 1-jére előrehozza a szakszervezeti jogok (pl. szakszervezeti kifogás jogintézménye, tisztségviselők védelmének és a munkaidő kedvezmények csökkentése, megváltásának tilalma és a szakszervezeteket illető egyéb jogok) elvételét, a korábbi, 2012. július 1-i dátum helyett. Emellett a kötelező tagsággal feltölteni kívánt Rendvédelmi Kar felállításával pedig gondoskodnak a szakszervezetek végső ellehetetlenítéséről is.

Az ítélet megszületett és azt azonnal végre is hajtják?

Bertha Szilvia

országgyűlési képviselő

Jobbik